ALBA értékelő

Csapatunk lejátszotta szombaton este a 5. mérkőzését az NB1/A csoportban. Ellenfelünk pedig az elképesztő minőséget képviselő Alba Fehérvár gárdája volt. Ahol a mérkőzés esélyesei finoman fogalmazva sem a mi Tigriseink voltak.

A labda elképesztő hangulat közepette indult útján, és az első támadást a mieink vezethették. A “check-in” jól is sikerült, hiszen Armaghani triplával fokozta az amúgy is kiváló hangulatot. Ezt követően nem sokkal Pongó egy eladott labdánk utáni “ajtó-ablak” ziccert értékesített (3-2). Rögtön az ellentámadásból Dancsecs kihagyhatatlan helyzetbe hozta Coulibaly-t, máris 5-2 ide. Sőt, a Kinney előbb egy hármassal, majd Coulibaly egy lerohanást követően növelte előnyünket. A vendégek 10-2-es előnyünknél újabb dobást rontottak, melyet egy “sakk-mattra” kijátszott akció után Armaghani kétszámjegyű előnyt kreaált együttesünknek. A csarnok tombolt, Jovanovic mester pedig időt kért az övéinek. A kisszünet után egy újabb elhibázott vendég támadás jött, amire az igen csak sziporkázva kezdő Kinney távolról felelt. 15-2-es startot valljuk be, nem sokon tippeltek volna. Az Alba ezután életjeleket kezdett adni magáról, előbb az amerikai Scott ,majd Subotic köszönt be. 15-7-nél ezúttal Surmann Gábor vezetőedző kért időt. Ez jól is sült el, hiszen együttesünk Kinney vezérletével, és a padról remekül beszálló Kazy jóvoltából újra 10 pont fölé tornászta a különbséget. Sőt, utóbbi hármasával már újra 13 lett közte (24-11). Az utolsó percek sajnos a vendégeké volt. A Vujic-Scott duó pontjai 25-19-es negyed zárást hoztak.

A második 10 perc a vendégek sokat megélt klasszisának, a szerb Suboticnak pontjaival indult. Erre válaszként Coulibaly valami elképesztő nagyot zsákolt a túloldalon. Majd a már említett Kazy percei következtek. Aki előbb egy újabb triplát, majd egy szép egyéni akció utáni közelit tett a közösbe (32-23). Itt az ember joggal érezhette a meccs összképét nézve hogy a fóti előny ismét 10 pont fölé rúghat. Ezt azonban a vendégek szuperklasszisa Vojvoda nem éppen gondolta így. Három hidegvérrel értékesített triplájával gyakorlatilag egymaga tartotta a közelünkben a Fejér megyei együttest. A nagyszünet végül 43-38-al zárult.

Ez a különbség a harmadik negyed első felére nagyjából állandósulni látszott. A kék mezesektől Vojvoda és Subotic, a mi oldalunkról a Kinney-Juhos és a hasznosan játszó Armaghani trió lökte leginkább előre a csapat szekerét (51-44). A negyed második fele ismét a fehérváriaknak sikerült jobban. A mi 4 dobott pontunkra 11 kapott érkezett, amely után totális egálról várhatta a szépszámú nézősereg a záró etapot (55-55).

Fóti szimpatizánsok körmöt rágva figyelték hogy vajon együttesünkben maradt e annyi hogy a vendégek felzárkózásátra- mi több kiegyenlítésére – fogunk e tudni még érdemben reagálni. A negyedik negyed elején tapintható volt a feszültség a pályán, hiszen másfél percig nem esett kosár egyik oldalon sem. A korábbi válogatott kiválóságunk, Juhos törte meg a csendet Mitchell remek passzát értékesítve. Majd Coulibaly állhatott a büntető vonalra, első bent, második kint, ám jobban nem is járhattunk volna…hiszen Juhos óriási lepattanót szedett Subotic mellett, és értékesítette is a kínálkozó lehetőséget (60-55). Ezután több mint három perc telt el Alba pontok nélkül, ami elképesztő módon kedvezett nekünk. Vujic közelivel jelentkezett, majd jött Kazy két fontos pontja (62-57). Ezt egy kivédekezett fehérvári akció követett, mely után Coulibaly volt ismét eredményes (64-57). Pongo villantotta meg klasszisát ezután, és zárkóztatta az övéit (64-59). Alig három perc volt hátra amikor is Ellis szerzett rendkívül kosarat (66-59). Vojvoda két büntetővel nem hagyta leszakadni rólunk csapatát (66-61). Mitchell a létező legjobbkor szórt be egy “trojkát”, de az Alba ismét büntetőkhöz jutott Subotic révén. 2/2, így 69-63-ról zakatolt tovább a mérkőzés. 2 és fél perc még nagyon sok idő volt hátra. Ennek ellenére az emberben kezdett elő elő jövögetni az az érzés, hogy itt ma, a szeretett csapatunkat már nagyon kevés választja el egy országos volumenű sikertől. Vélhetően ezt Juhos is megérezte, aki a debreceni fellépésünk után most is “clutch” középtávolit szerzett (71-63). Hogy aztán Kinney egy 5 és fél méterről eleresztett “floater-rel” lényegében már visszafordíthatatlanná tegye a bombaerős Alba helyzetét (73-63). Zlatko Jovanovic utolsó idejét is ki kellett hogy kérje ezután. De itt már kérem szépen csak a végjáték okos lemenedzselése volt látható. Hihetetlen leírni is, de még talán felfogni sem lehet teljesen, de 79-67-es arányban – azt gondoljuk – teljesen megérdemelten jöttünk ki győztesen Dávid és Góliát csatájából győztesen. A fóti katlanban igazi örömünnep tört ki érthető okokból, valószínüleg csapatunk sok sok szurkolónknak szerzett felejthetetlen élményt. A vendégeket pedig szép számban elkísérő szurkolóik döbbenten figyelték végig a látottakat.

A szenzációs csapatmunka során klasszis egyéni teljesítmények is születtek. Kezdhetnénk Kinney-vel, aki sokadjára bizonyítja azt hogy mekkora harcos is ő. De beszélhetünk itt a csereként beszálló, és a győzelem szempontjából döntő faktorok egyikének számító Kazy Balázsról is. A dupla dupláig (13/3 pont 10 kf) jutó Mitchellről . Vagy csak ha szimplán a számokat vizsgáljuk az abszolút MVP Coulibaly-ról. Mali centerünk 17 pontja mellé leszedett 14 lepattanót, továbbá 5 kiharcolt fault és 4 dobás blokkolás szerepelt a neve mellett. Elképesztő. De nem csak ő, mindenki!

PHOENIX Fóti TIgrisek – Alba Fehérvár 79-67
(25-19, 18-19, 12-17, 24-12)

Alapszakasz, 5. forduló.
PHOENIX Sportcsarnok Fót, 750 néző

Fót: KINNEY 14/6, Dancsecs 2, MITCHELL 13/3 (10 kf), ARMAGHANI 7/3, COULIBALY 17. Csere: Juhos 10, KAZY 13/9, Ellis 3, Emelieze -. Vezetőedző: Surmann Gábor

Alba: SCOTT 15/3, Pongó 8, Major -, Meleg 5/3, Vujics 8. Csere: SUBOTIC 14 (16 lp), VOJVODA 13/9, Takács M. 2, Filipovic 2. Vezetőedző: Zlatko Jovanovic

Az interjúknál érdemes figyelni hogy a vendégek mestere valamint kiválósága milyen elismerően beszél rólunk.

Jár a tisztelet nekik és ezúton is köszönjük a gratulációt

Hazai edző nyilatkozata:

Surmann Gábor: “Először is szeretnék ezúton gratulálni a csapatomnak, hiszen amit a játékosaim letettek a pályára, az valami egészen szenzációs volt. Egy ilyen Alba ellen gyakorlatilag végig vezetve tudtunk győzelmet aratni. Ez önmagában szerintem egy hatalmas elismerés a játékosoknak. Azt gondolom, a kulcs az volt, hogy a lepattanócsatát megint csak tudtuk… Nem is az, hogy uralni, kontroll alatt tartani, és ha jól emlékszem, meg is nyertük. Igen, ez fontos volt ugye már Debrecenben is, függetlenül attól, hogy gyakorlatilag szerintem posztonként legalább tizenöt kiló van az Alba játékosai javára. Nyilván meg centik. Úgyhogy nagyon-nagyon boldogok vagyunk jelenleg, de azt hozzá szeretném tenni, hogy természetesen tudjuk továbbra is a helyünket. Ma ez így alakult. Nyilván ma mi jöttünk ki ebből jobban, de egy ilyen gárdát, mint az Alba, ahol ennyi válogatott játékos, ilyen minőségi légiósok és egy ennyire magas tudású szakember vezet, ez szerintem nekünk külön elismerés. Azt gondolom, hogy ma is azt be tudtuk bizonyítani magunknak, amit rengetegszer el szoktam mondani, hogy helyünk van ebben a ligában. Az külön örömmel tölt el, hogy ennyi embert ebben a csarnokban még nem láttunk. Elképesztő érzés volt az az atmoszféra, amit teremtettek a szurkolóink, és ezt nem győzzük hangsúlyozni, meg nagyon hálásak vagyunk a szurkolóinknak. Az most számít-e vagy sem valamit. Én nagyon örülök, hogy Fehérvárról is ennyien jöttek. Szerintem mindkét fél érdeke, hogy telt házas meccsek előtt játszunk. Azt mondtam a srácoknak végszóként, hogy ma még örüljünk, mert minden győzelmet meg kell ünnepelni, illetve annyit számít minden győzelem, amennyire megünnepeljük. De holnap egy pihenő, és hétfőtől ez delete gomb. Tehát töröljük, ami történt, mert menni kell tovább. Tehát nem győzöm hangsúlyozni a srácoknak is azt, hogy fordulóról fordulóra szeretnénk haladni, és ugyanezzel az alázattal és kollektív, egységes munkával szeretnénk Paksra is elutazni, ahol természetesen megint nem mi leszünk az esélyesek. De azt gondolom, hogy nem feltett kézzel fogunk odamenni. Úgyhogy még egyszer köszönöm szépen a szurkolóinknak, gratulálok a játékosaimnak, és az Albának sok sikert kívánok! Óriási élmény volt ilyen minőségi játékosokat itt Fóton tudni, úgyhogy köszönjük szépen nekik.”

Vendég vezetőedző nyilatkozata:

Zlatko Jovanovic : “Először is azt szeretném mondani, hogy hatalmas gratuláció a Fótnak teljesen megérdemelt győzelemhez. Másodszor azt szeretném mondani, hogy ez egy hatalmas, hatalmas elismerés a barátomnak, Surmann Gábornak, amit ő már pár éve csinál. Követem őt, ismerjük egymást, és már a másik csoportban csoportból is voltak csatáink. De térjünk rá a jelenre, az Extra League-re: az első öt fordulóban ő és a csapata bebizonyította, hogy teljes mértékben megérdemlik, hogy itt legyenek. Szóval ennyiben hagyom, de tényleg-tényleg óriási elismerés illeti őket, és ez mondjuk egy kis fénypont itt a bajnokságban. Másrészt minden alkalommal, amikor magamért küzdök, a hibáimra próbálok koncentrálni. El kell mondanom, hogy nagyon-nagyon komolyan készültünk erre a mérkőzésre. Mindent, amit akartunk, megcsináltunk az edzéseken. Minden információnk megvolt, de sajnos ma nem sikerült a pályán úgy végrehajtanunk a tervet, ahogyan kellett volna. Számomra ez alapvetően az egyik legnagyobb szégyen, amit magunkra róhatunk, hogy nem tudtunk nyerni a jó Fót ellen. Szégyen, hogy milyen teljesítményt nyújtottunk a pályán, különösen a mérkőzés elején, amikor 15–2-re vezettek ellenünk, aztán próbáltunk felzárkózni, de semmi sem sikerült. Alapvetően úgy tűnhet, hogy a bajnokságra való felkészülésünk olyan volt, mintha valakinek hatalmas meglepetés lett volna, hogy legyőzik az Albát vagy ilyesmi. Sajnos számunkra nem így van, mert tudjuk, hogy még csak közel sem vagyunk ahhoz a formához, ahhoz a játékhoz, amit játszani szeretnénk. Talán vannak néhány, mondjuk úgy, neves játékosaink, de nincs meg az a játék, ami lennie kellene. Ami lennie kellene, és amivel az Albát kellene képviselnünk, ahogyan talán az emberek elképzelik. Általában én vállalom a legnagyobb felelősséget, de most tényleg azt kell mondanom mindenkinek, hogy nekünk, a játékosoknak és mindenkinek szembe kell néznünk magunkkal, tükörbe kell néznünk, hogy lássuk, kik vagyunk, és alapvetően mit adunk jelenleg a pályán. Nem jó, nagy szégyen, de tovább kell dolgoznunk…”

Hazai játékos nyilatkozata:

Kazy Balázs : “Azt gondolom, hogy úgy kezdtük el a mérkőzést, ahogy a Gabóék mondták nekünk az öltözőben, hogy mi üssünk először. Így sikerült az első negyedben elég jól ellépni, azt hiszem, tíz ponttal, de utána a saját hibáinkból jöttek igazából vissza. Az eladott labdákból könnyű triplákat dobtak. Én azt gondolom, hogy a második félidőben jól vissza tudtuk venni, és a lepattanózásunk is extra volt szerintem. Szóval ennek köszönhető a győzelmünk.”

Vendég játékos nyilatkozata:

Pongó Marcell: “Gratulálok a Fótnak a győzelemhez, abszolút megérdemelten nyertek. Nekünk ez a második idegenbeli meccsünk és a második vereség. Most az öltözőben is beszéltünk. Nyilván magunkba kell nézni és meg kell találni a megoldást, és nem mutogatni egymásra, hanem tényleg a megoldást keresni arra, hogy miért van az, hogy idegenbe eljövünk és elfelejtjük, hogy hogyan kell kosárlabdázni. Úgyhogy vannak dolgok, amiket meg kell oldanunk. Még egyszer gratulálok a Fótnak. Szerdán már jön a következő meccs, úgyhogy nagyon sok időnk nincsen. És köszönjük a szurkolóknak, hogy eljöttek, és sajnáljuk, hogy ilyen teljesítményt tettünk le az asztalra.”